A világ egyik legismertebb pillangófaja a pompás királylepke. Az észak-amerikai kontinenst átszelő vándorútjukról még térhatású mozifilmet is forgattak. Népszerűségük ellenére ők sem kerülhetik el az emberi tevékenység káros hatásait: vándorló kolóniáik az összeomlás küszöbére sodródtak, ami mezőgazdasági katasztrófához is vezethet. Eközben a magyar őshonos lepkék is fogyatkoznak. Az ok nálunk is az ember.
Tizennyolc királylepke: 135 dollár, 25 lepke: 175 dollár, 50 lepke: 337,50 dollár – ezek a floridai St. Petersburgban működő királylepkefarm árai. A narancssárga-fekete szárnyairól és milliós vándorló tömegeiről híres pompás királylepke (másik nevén: Danaida-lepke) olyannyira népszerű az Egyesült Államokban, hogy esküvőkön és más nagyszabású rendezvényeken virágszirmok, galambok, lufik helyett gyakran e rovarok kisebb-nagyobb (a költségvetéstől függő) csapatait bocsátják az ünnepség csúcspontján a levegőbe.
A tenyésztett példányok azonban egyáltalán nem képesek ellensúlyozni a vadon élő királylepkék Mexikóban telelő kolóniáinak csökkenését. A mexikói királylepke-bioszféra-rezervátum lepkefaunájának tavaly decemberi felméréséről készült jelentés végkonklúziója szerint a lepkék „végveszélyben” vannak, tudósít a Redorbit.com tudományos internetes magazin. A nyarat Kanadában és az Egyesült Államok északi államaiban töltő királylepkék több ezer kilométeres vándorlásuk végén Mexikó és Dél-Kalifornia erdeiben kötnek ki. (Nem egyetlen egyed vándorol ilyen messzire, három-négy generáció kel ki és hal meg az út során.)
Riasztó hír, hogy húsz éve nem foglalt el olyan kis területet a mexikói rezervátumban az áttelelő kolónia, mint tavaly. Míg például 1996-ban 18 hektáron borították a lepkék milliói a fák ágait, 2013-ban mindössze 0,67 hektárra volt szükségük. Ez 2012-höz képest 44 százalékos csökkenést jelent.
A populációcsökkenést a WWF természetvédelmi szervezet helyi képviselői szerint több tényező okozhatja. Legfontosabb oka az élőhelyek visszaszorulása, a környezetszennyezés és az éghajlatváltozás mellett az, hogy a lepkék hernyói kizárólag a selyemkóró fajait fogyasztják. E növényeket a farmerek azonban irtják, ahol csak érik, merthogy mérgezőek a haszonállatokra. A selyemkóró az Egyesült Államokban is visszaszorult a szélsőségessé váló időjárás, illetve a kukorica- és szójaültetvények intenzív vegyszerezése következtében. A helyzetet az teszi ironikussá, hogy a királylepkék fontos szerepet játszanának több haszonnövény beporzásában is. Ez pedig azt jelenti, hogy a lepkék pusztulása élelmiszer-termelésünk hatékonyságát is veszélyezteti. Egy túlnépesedett Föld esetében ez komoly problémákhoz vezethet.
A pillangók egyedszáma korántsem csak Amerikában csökken. A hazánkban élő mintegy négyezer lepkefaj közül éppen a bennszülöttek vannak nagy veszélyben.
– Magyarországon az utóbbi időszakban az emberi tevékenység által leginkább zavart élőhelyeken az őshonos boglárka és araszka lepkefajok egyedszáma jelentősen, esetenként drasztikusan lecsökkent – nyilatkozta lapunknak Bálint Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum lepkegyűjteményének főmuzeológusa. – Hogy az emberi tevékenység pontosan milyen módon hat a lepkék populációira, arról csak feltételezéseink vannak. Talán az egyre intenzívebbé váló mezőgazdasági termelést segítő vegyszerek most érték el azt a koncentrációt a táplálékláncban, amelyet az érzékenyebb állatcsoportok, például a lepkék már nem képesek elviselni. A megsokasodott gépkocsik szélvédőin emellett milliószámra pusztulnak a rovarok. Ezzel együtt még mindig vannak Magyarországon olyan természetvédelmi területek, közülük is kiemelendő az Aggteleki Nemzeti Park, ahol nagyon sok lepke él.
Nehéz meghatározni, hogy pontosan mikor kezdődött az őshonos magyar lepkepopulációk hanyatlása. Bálint Zsolt elmondása szerint az öreg lepkészek azóta panaszkodnak, hogy egyre kevesebb pillangó van, mióta világ a világ, viszont mára már egyértelművé és bizonyíthatóvá vált az egyedszámcsökkenés. Különösen szembeötlő a fogyatkozás hazánk egykoron lepkékben leggazdagabb élőhelyein, például a budapesti Normafához közeli Harang-völgyben. Ez a völgy az egyik legveszélyeztetettebb magyarországi lepkefaj, a csíkos boglárka egyetlen bizonyított élőhelye. E faj egyedszáma az elmúlt évezred végére néhány tucatra csökkent, bár azóta stabilizálódott a populáció.
2014. február 13.
