Kiemelt bejegyzés

Többé nem frissülő blog

Ez a blog többé nem frissül. Az új cikkek új helyen, a molnarcsaba.wordpress.com címen érhetők el.

2015. július 11.

Elszökött vírusgazdák

Továbbra is fékezhetetlenül tombol a Guineából kiindult ebolajárvány, és terjed határokat nem ismerve. Több egészségügyi szervezet szerint mostanra ellenőrizhetetlenné vált a ragály. A WHO nemzetközi egészségügyi vészhelyzetet hirdetett. Ez a vírus által valaha okozott legsúlyosabb járvány, és szó sincs arról, hogy továbbra is Afrika „belügye” maradhat. Mára Európába és Amerikába is eljutottak az első betegek.

Szokatlanul hosszan tartó, egyelőre megállíthatatlan ebolajárvány dühöng február óta Nyugat-Afrikában, a vírus megjelent a nagyobb városokban is. Félő, hogy a fertőzöttek egyre több embernek adják át a ragályt – írtuk legutóbbi ebolával foglalkozó cikkünkben (Rejtélyes menedékek, 2014. május 31.). Sajnos az utóbbi két hónap fejleményei szükségessé teszik, hogy újra erről az egyre aggasztóbbá váló járványról írjunk. A legutóbbi adatok szerint már legalább 887 halálos áldozata van, miközben 1603-an fertőződtek meg (így a halálozási ráta eléri a tragikus hatvan százalékot). A betegség ellen nem létezik oltás vagy gyógyszer, a fertőzöttek csak saját immunrendszerükre támaszkodhatnak. Negyvenéves története során még sosem követelt ilyen sok emberéletet az ebola. És a java csak most kezdődik.
Mintha az apokaliptikus katasztrófafilmek forgatókönyvei elevenedtek volna meg a nigériai Lagos repülőterén. Egy Libériából érkezett munkás, Patrick Sawyer közvetlenül az után, hogy leszállt a repülőről, összeesett, és az ebola tipikus tüneteit produkálta (magas láz, hányás, hasmenés, vérzés). A nigériai egészségügyi szervek működésére nem vet túl jó fényt, hogy nem ők ismerték fel már az első pillanatban a betegség jeleit, hanem maga Sawyer kereste meg őket azzal, hogy valószínűleg ebolája van. Kórházba szállították, karanténba helyezték, és napokig úgy tűnt, javul az állapota. Ám amikor épp a hazaszállítását kezdték szervezni, a múlt csütörtökön hirtelen súlyosra fordult az állapota, majd meghalt. Nigériában előtte nem találtak ebolával fertőzött embert.
Míg életben volt, sikerült kideríteni róla, hogy tudomása szerint soha nem került közvetlen kapcsolatba fertőzött emberrel, nem látogatott meg senkit kórházban, nem vett részt temetésen. Így vélhetően olyasvalakitől kapta el a betegséget, aki maga is úgy fertőzött másokat, hogy lappangott benne az ebola. És éppen ez teszi aggasztóvá a mostani fejleményeket. Az eboláról eddig úgy tartották, hogy mivel rendkívül gyors a lefolyása, a fertőzötteknek egyszerűen nincs idejük sokakat megfertőzni. Ezért a betegség egyike a vidéki Afrikát egyébként is sújtó ezernyi bajnak. Csakhogy úgy tűnik, a vírus mutációja megállíthatatlan, és ma már nem azonnal öli meg áldozatát, hanem előtte „időt hagy neki”, hogy sok más embert is megbetegítsen.
Nigéria most érthető módon retteg, hiszen az elhunyt sok emberrel került közvetlen kapcsolatba, mielőtt elkülöníthették volna. A libériai járat összes utasát igyekeznek felkutatni, csakhogy a száz közül 35-en kereket oldottak, amikor hírét vették, hogy talán karanténba zárják őket. Sorsukról semmit sem tudni, tehát többtucatnyi potenciális vírusgazda bujkál jelenleg is valahol Lagosban. Szabályos embervadászat kezdődött utánuk, eddig eredménytelenül.
Elszigetelték az elhunyt libériait befogadó kórház teljes épületét, és karanténba helyeztek minden orvost, ápolót, aki kapcsolatba került a beteggel. Mint azóta kiderült, az egyik orvos meg is fertőződött. Leállították az ebolával fertőzött országok és Nigéria közötti repülőjáratokat. A kormány közleménye szerint „nem kell megnyomni a pánik gombot, de nagyon vigyáznia kell mindenkinek, illetve be kell tartani a higiénés szabályokat”, mert a legkisebb óvatlanság is elegendő lehet ahhoz, hogy Nigériában is kitörjön a járvány, tudósít az All Africa internetes honlap. A higiéné azért is fontos, mert Lagosban a csatornázás fejletlensége miatt afrikai mércével mérve is gyakori a szabadban történő székletürítés, és az egészségügyi rendszer kifejezetten siralmas. Az ebola pedig éppen a testnedvekkel fertőz, miközben saját terjedését elősegítendő hányást, hasmenést és vérzést okoz a betegeknél.
A betegség lagosi megjelenése új helyzetet teremtett a külföldi szakemberek szerint is. Eddig Guineában, Sierra Leonéban és Libériában, tehát alapvetően falusias településstruktúrájú, viszonylag ritkán lakott országokban terjedt a betegség. Lagos teljesen más. Huszonegymillió lakosával Afrika legnagyobb városa és a világ egyik legsűrűbben lakott települése (négyzetkilométerenként 20 ezer emberrel, miközben Budapesten ugyanez a szám csak 3300). Még aggasztóbb a világ többi országa számára, hogy Lagos a kontinens legfontosabb légi közlekedési csomópontja, milliók fordulnak meg itt, hogy aztán elinduljanak a bolygó bármely pontjára, figyelmeztet a Quartz hírportál. És ebben a városban lapul meg legalább harmincöt, potenciálisan ebolás ember.
„Az ebolajárvány országos egészségügyi problémává súlyosbodott. Hatással van életmódunkra, súlyosan károsítja gazdaságunkat, társadalmi viszonyainkat. Nem tehetünk mást, mint hogy nemzeti erőforrásaink teljes egészét e csapás legyőzésére fordítjuk” – érvelt drámai hangú múlt heti beszédében Ellen Johnson-Sirleaf libériai elnöknő, amikor drasztikus járványellenes intézkedéseket, szinte szükségállapotot vezettek be az országban. Lezárták a határokat néhány fő átkelőhely és egy repülőtér kivételével. Minden utazót szigorú vizsgálatnak vetnek alá. A gyülekezési jogot gyakorlatilag felfüggesztették, nem lehet tüntetéseket, gyűléseket, fesztiválokat tartani. A súlyosan érintett közösségeket karantén alá helyezik, tilos odautazni, illetve nekik lakóhelyüket elhagyni.
Tehetetlenségükben a kétségbeesett libériai, Sierra Leone-i emberek sokszor a nyugati segélymunkások segítette egészségügyi szakembereken töltik ki haragjukat. A feldühödött tömeg gyakran az orvosokat fenyegeti, sokan nem engedik elszállítani a házból az ebolában elhunyt családtagok holttestét, illetve inkább a törzsi gyógyítók gondjaira bízzák a betegeket.
Hasonló reakciókkal találkoztak az amerikai keresztény segélyszervezet, a Szamaritánus Erszénye munkatársai is. És ők sem immúnisak az ebolával szemben. A héten két amerikai, egy orvos és egy segélymunkás is megfertőződött, akik Libériában ápolták a betegeket. A vírus fertőzőképességére jellemző, hogy annak ellenére betegedtek meg, hogy csak a teljes testüket fedő védőruhában, védőszemüvegben, maszkban közelítettek a páciensekhez.
Az Egyesült Államok területén még sosem volt ebolás beteg. Az ország külföldi beavatkozásait kísérő alapelv, miszerint senkit sem hagynak hátra, azonban erősebb a nyilvánvaló kockázatoknál, így az amerikaiakat különleges repülőgéppel hazavitték, és jelenleg egy hermetikusan elkülönített kórházi részlegben ápolják őket. Noha az ebola ellen nem létezik engedélyezett gyógyszer, az amerikai hatóságok mégis elővarázsoltak egy eddig titkosan kezelt, kísérleti fázisban lévő hatóanyagot, amelyet beadtak az amerikai betegeknek. És ezzel úgy tűnik, megmentették az életüket. Most az egész világ a rejtélyes gyógyszert akarja, a gyártó részvényeinek ára egy csapásra az egekbe emelkedett.
Egy másik amerikait, aki nemrég érkezett haza Nyugat-Afrikából, New Yorkban ápolnak magas lázzal és bélpanaszokkal. Bár az előzetes vizsgálatok szerint nem valószínű, hogy ebolája van, a vírusteszt eredménye egyelőre nem ismert. Rajta kívül még öt embert tartanak megfigyelés alatt. A nyugtalanság csak nő, az Amerikában élő nyugat-afrikai diaszpóra tagjaival, noha évek óta nem utaztak haza, már kezet fogni is alig mernek az emberek.

2014. augusztus 9.