Kiemelt bejegyzés

Többé nem frissülő blog

Ez a blog többé nem frissül. Az új cikkek új helyen, a molnarcsaba.wordpress.com címen érhetők el.

2015. június 17.

Űrlopakodó

Pár hete egy kaliforniai repülőtéren landolt az amerikai hadsereg titkos, robotvezérlésű, keringő tesztjárműnek keresztelt űrrepülőgépe, ismertebb nevén az X–37B. A projektet eredetileg a polgári űrkutatási hivatal, a NASA kezdte a múlt század kilencvenes éveiben, de később, részben a NASA pénzügyi nehézségei, részben a vállalkozásban rejlő katonai lehetőségek miatt, a hadsereg folytatta. Ez volt az első olyan amerikai űrrepülés, amelyben egy önműködő űreszköz robotpilóta segítségével rendben visszatért a földre.

Az út részleteiről és a küldetés során végrehajtott feladatokról a katonaság illetékesei mélyen hallgatnak, bár a jármű útvonalát végigkövették az amatőr csillagászok. A program igazgatója, Troy Giese alezredes nyilatkozata iskolapéldája a semmitmondó katonai bejelentéseknek. „Meg vagyunk elégedve, hogy az első küldetés során sikeresen végrehajtottuk a keringés idejére kitűzött céljainkat” – idézi a Reuters az alezredest.

224
napig tartott az X–37B első útja, mígnem előzetes bejelentés nélkül, az éj leple alatt landolt a légierő kaliforniai Vandenberg bázisán. Április 22-én indult útjára egy Atlas–5 típusú hordozórakétához erősítve.

22
évvel előzte meg az első (és utolsó) szovjet robotpilóta vezérelte űrjármű repülése és landolása az amerikai vállalkozást. A Buran nevű szovjet űrsikló szinte a megszólalásig hasonló volt ma is használatos amerikai társaihoz, és hasonló feladatra szánták. Az orosz űrkutatást sújtó pénzügyi megszorítások miatt azonban a sikeres ember nélküli tesztrepülések dacára sohasem állították szolgálatba.

9
méter hosszú mindössze az X–37B, tehát negyedakkora, mint a 37 méteres űrsiklók. A projekt kezdetén a NASA az űrsiklók utódját akarta kifejleszteni, de a program hamarosan átkerült a védelmi kutatásokat folytató DARPA ügynökséghez, ahol azon nyomban titkosították.

4
méteres az űrjármű szárnyfesztávolsága, öt tonnát nyom, és alig három méter magas, tehát bajosan alkalmas rá, hogy embereket és nagy tömegű rakományt szállítson a nemzetközi űrállomásra. A kétkedők ezért inkább irányítható kémműholdnak tekintik, mintsem az űrhajók új generációja első képviselőjének.

9
hónapig is képes az űrben keringeni az X–37B. Ellentétben a most használatos nagy űrsiklókkal, amelyek nagyjából két hétig repülhetnek, nem üzemanyagcellák működtetik, hanem napelemek. A termelt energiát lítiumionos akkumulátorok tárolják benne.

410
kilométeres átlagmagasságban keringett az űrsikló útja során. Ez a katonai kémműholdak tipikus magassága. Az amatőr megfigyelők figyelmét az sem kerülte el, hogy útja során az X–37B minden negyedik napon elhaladt Észak-Korea, Afganisztán és a föld más válsággócai fölött.

2011. január 8.