A múlt héten ismerhette meg az ország a szélütés hazánkban
viszonylag új, látványos sikerrel kecsegtetõ kezelését.
Segítségével az agyi eret elzáró vérrög egyszerûen
kihúzhatóvá válik a betegbõl, aki ezután szinte hihetetlen
módon azonnal tünetmentessé válik. Az agyi katasztrófa utáni
órák azonban rohamosan csökkentik a siker esélyét.
Hazánkban évente ötvenezer embert ér szélütés (ismert angol kifejezéssel stroke), és összesen 180 ezer szélütött ember él. A közhiedelemmel ellentétben a szélütés az esetek többségében, nyolcvan-nyolcvanöt százalékában nem agyvérzést, hanem érelzáródást jelent, tehát a szívből vagy máshonnan elszabadult vérrög elzár egy agyi eret – nyilatkozta lapunknak Csiba László, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma Neurológiai Klinikájának egyetemi tanára. – Az ezredfordulóig nemigen tudtunk segíteni ezeken a betegeken, mígnem olyan anyagokat fejlesztettek ki, amelyek vénába fecskendezve feloldják e vérrögöket. Ez a módszer hazánkban is elterjedt, az esetek harminckét százalékában sikerrel alkalmazható. Kockázata is van, ugyanis a betegek három százaléka agyvérzést kaphat.
A Debreceni Egyetem Neurológiai Klinikáján végzik az országban a legtöbb vénás vérrögoldó kezelést, évente százötvenet, az egész országban pedig ezret. E szám elenyészően alacsony az ötvenezer új stroke-hoz képest. Emellett a módszer hatékonysága sem igazán magas, a betegek kétharmadánál hatástalan marad, például azért, mert nem vérrög, hanem mészkristály tömte el az eret. Mindezek miatt az utóbbi évtizedben gyökeresen más elveken alapuló vérrögmentesítő beavatkozásokat fejlesztettek ki. Ezek nem kémiai úton próbálják megszüntetni az embóliát, hanem mechanikai módszerekkel. Van közöttük olyan, amelyet miniatűr dugóhúzó módjára kell a vérrögbe csavarni, majd kihúzni az érből, de ez sem teljesen váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Van azonban egy másik eszköz, amely sokkal hatékonyabbnak bizonyult. Budapesti és miskolci sikeres próbálkozások után most a Debreceni Egyetemen is végrehajtották az első beavatkozásokat ezzel a módszerrel. Az eljárás újszerűségére jellemző, hogy az eszközről két héttel ezelőtt számoltak be New Orleansban. Abban a tanulmányban mindössze ötvennyolc beavatkozás eredményét hasonlították össze egy másik módszerrel.
– Miniatűr fémkosárkát képzeljünk el, amelyet a milliméternél is vékonyabb átmérőjű katéterbe szorítottak. A vastag combartérián keresztül juttatjuk a katétert az érrendszerbe, majd a nyaki verőéren és a koponyaalapon lévő érkanyarulaton keresztül el lehet érni vele az agy felszínén futó elzáródott ereket, például a szemüreg mögötti vékony artériát – mondja Csiba László. – A katéter átszúrja a vérrögöt, a háló ekkor kinyílik, körülfogja a rögöt, majd a kéményseprők kéménypucoló keféjéhez hasonlóan ki tudjuk húzni vele az érdugót. A készüléket csak egyszer lehet fölhasználni, az ára pedig több mint félmillió forint. A járulékos költségekkel együtt csak a beavatkozás anyagigénye elérheti az egymillió forintot is.
Az egyetem neurológiai klinikája és a radiológiai klinikán dolgozó ifjabb Péter Mózes együttműködésében elvégzett beavatkozás nem helyettesíti a vénás vérrögoldást, csak kiegészíti. Bár mindkét módszer csak rögtön a stroke után lehet hatásos, míg a vénás vérrögoldást a szélütést követő három órában el kell kezdeni, az új eljárás akár nyolc órán keresztül is hatásos lehet. Ekkor ugyanis még nem károsodnak az agyi szövetek a vérkeringés gátlása miatt fellépő oxigénhiány következtében. A két módszer értékeléséhez hozzátartozik, hogy a vénás vérrögoldás olcsóbb, összköltsége mintegy négyszázezer forint.
Már két alkalommal alkalmazták a módszert Debrecenben, mindkét esetben sikerrel. Az egyik páciens pedig igencsak rácáfol arra a vélekedésre, hogy a szélütés csak az idős emberek betegsége lehet.
– Az első kezelt betegünk egy idős bácsi volt, a második viszont csak huszonkilenc éves. A múlt szombat éjszaka próbáltuk eltávolítani agyából a vérrögöt, a beavatkozás közben pedig két eszközt is felhasználtunk. Úgy tűnt, hogy nem fog sikerülni, de szerencsére mégiscsak sikeresek voltunk, a betegnek teljesen megszűnt a bénultsága – mondja Csiba László. – Ez az eszköz csak az igazán vékony erekben lévő kicsi és magányos vérrögök eltávolítására alkalmas, nagyobb erek elzáródásakor a vénás vérrögoldás lehet a leghatásosabb fegyver a kezünkben. Az eredmény rendkívül látványos volt, hiszen a lábon bevezetett katéter segítségével egyszerűen kihúztuk a vérrögöt a beteg szervezetéből.
A katéter eljuttatása a combtól az agyi erekig önmagában is csodálatra méltó teljesítmény. Miközben az eszköz az erekben halad, röntgenkészülék segítségével folyamatosan nyomon követik pillanatnyi helyzetét. A páciensnek erős nyugtatókat adnak a kezelés megkezdése előtt. Miután a beteget felébresztették bódult állapotából, gyakorlatilag azonnal teljesen tünetmentessé vált.
Ahogy a katasztrófaszerűen bekövetkező megbetegedések mindegyikénél, így a szívinfarktusnál és a stroke-nál is az idő a legfontosabb tényező, amely alapvetően meghatározza a kezelés sikerességét. Amilyen gyorsan csak lehet, meg kell kezdeni a beteg ellátását. Mindezt számos körülmény nehezítheti, sokszor egyenesen lehetetlenné teszi. Ahhoz, hogy eredményesen fel tudjanak lépni a neurológusok egy agyi eret elzáró vérröggel szemben, először is tudniuk kell, hogy valóban vérrög okozta az érelzáródást, és az pontosan hol tartózkodik éppen.
– Alapvető fontosságú, hogy először komputertomográfos (CT-) vizsgálatot végezzünk a betegnél, hiszen csak ennek segítségével tudjuk eldönteni, hogy vérzés vagy érelzáródás következtében állt be a szélütés. Ha nem tudunk azonnal CT-t csinálni, azt sem tudjuk, hogy mi van az ember fejében – érzékelteti a nehézségeket Csiba László. – Mindezt a stroke utáni néhány órában el kell végezni, s ebbe a beteg kórházba való szállítása is beleértendő. Ez nagyon jó szervezés nélkül megvalósíthatatlan.
2012. február 18.
