A legfejlettebb ipari államokat tömörítõ OECD jelentése szerint az utóbbi évtizedben
észrevehetõen silányabbak lettek az új szabadalmak. A cél gyakran nem a valóban jelentõs
találmányok levédése, hanem a még nem védett, de mindenki által alkalmazott apróságok
fölkutatása. Ezekkel felvértezve a cégek aztán perelhetik konkurenseiket.
Hasonlóan a tudományos tanulmányokhoz, a szabadalmak minőségét a rájuk hivatkozó más szabadalmak számával mérik. Bár a cégek egyre több iparjogvédelmi kérvényt nyújtanak be, ez a trend csak látszólag örömteli. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) értékelése szerint ugyanis a sok esetben futószalagon érkező szabadalmak minősége erősen kifogásolható. A cél gyakran nem a valóban jelentős találmányok levédése, hanem a még nem védett, de mindenki által alkalmazott apróságok fölkutatása. Ezek birtokában aztán a cégek perelhetik konkurenseiket. Ez a stratégia napjaink legforrongóbb iparterületén, az informatikában, ott is a hordozható eszközök piacán vált gyakorlattá. Szinte nincs jelentős szereplő, aki még nem perelte be riválisait szabadalomsértést emlegetve. Mások fölvásárolják versenytársaikat, de nem az emberekre vagy a gyártókapacitásra van szükségük, csak a cég ezernyi szabadalmára.
Az elmúlt öt évben az Egyesült Államokban negyedével nőtt a mobiltelefonnal kapcsolatos szabadalmi perek száma, írja a PC World magazin. A legtöbb szakértő sajnálkozva, de kevéssé meglepetten figyeli az eseményeket. Bár a szabadalmi rendszert nem erre találták ki, az üzleti élet evolúciója már régóta a folytonos konfrontáció irányába halad. Ha egy cég talál egy igazán eredeti szabadalmat, segítségével többet kereshet konkurensei eladásain, mint saját termékein. A Microsoft már vagy tíz mobiltelefonos céget kényszerített olyan licencszerződés aláírására, amelyben azok vállalják, hogy minden egyes eladott készülék után három–öt dollárt fizetnek neki. Így állhat elő az a furcsa helyzet, hogy míg a Microsoft mobilokra írt Windows operációs rendszere lemarad az Apple és a Google rendszerei mögött, addig a cég jövőre 444 millió dollárra számíthat riválisai sikerei után. A nemrég elhunyt Apple-vezér, Steve Jobbs elhíresült mondása szerint a Google rivális Android mobil operációs rendszere csak az Apple Iphone-jaiban üzemelő IOS koppintása. Emiatt sok elemző úgy véli, hogy a mostani kusza pereskedések, amikor az Apple az androidos telefonok gyártóit támadja, csak előkészíti a Google elleni frontális támadást.
Az operációs rendszer csak egyik eleme egy mobiltelefon sikerének. Hasonlóan fontos maga a készülék is. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az Apple Iphone-jának pozícióját az okostelefonok piacán az Androiddal működő, Samsung gyártotta telefonok fenyegetik leginkább, amelyek eladásai többszörösére ugrottak alig egy év alatt. Nem csoda, hogy az Apple minden követ megmozgat, hogy akadályozza a Samsung piacnyerését, azt hangoztatva, hogy annak Galaxy elnevezésű telefonjai szemérmetlenül kopírozzák az Iphone-ok technikai megoldásait. E hivatkozással már többször, több ország bírósága előtt sikerrel perelte be a Samsungot. A német bíróság egyenesen betiltotta a Samsung Galaxy sorozatának németországi forgalmazását. Egyes híradások szerint a német bíróság döntése az Európai Unió tagállamaként akár hazánkra is vonatkozhat.
– Ez nincs így – cáfolja a vélekedést Kürtös József, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának főosztályvezető-helyettese –, az európai szabadalmi rendszer ugyanis nem az Európai Unió intézményeként, hanem a szerződő államok közös szervezeteként működik. Miközben az uniónak huszonhét, az európai szabadalmi egyezménynek harmincnyolc tagállama van. A Magyarországon hatályossá váló európai szabadalmak ugyanúgy viselkednek, mint amelyeket nemzeti úton szereztek meg: a jogok érvényesítése csak magyar bíróság előtt történhet.
Az Apple, a Samsung és társaik pereskedése tisztán üzleti küzdelem, és csak nagyon áttételesen kapcsolódik a szabadalmi szakmához. A szabadalmakat kibocsátó hivataloknak mindössze arra kell figyelniük, hogy elég erős újításokat jutalmazzanak szabadalommal, magyarán szigorúak legyenek a minősítő eljárások során. Ezzel a céllal elméletben alig lehet vitatkozni, a bajok az alkalmazáskor kezdődnek. Nehéz ugyanis igazán objektív módon kijelölni azt a határt, amely fölött már eléggé jelentős a fejlesztés ahhoz, hogy szabadalmat jegyeztethessenek be rá.
– Jogi értelemben pontosan meg vannak határozva a szabadalmazhatóság feltételei, ezek azonban nem mentesek a szubjektív elemektől. A modern szabadalmi törvények a világviszonylatban vett újdonság követelménye mellett feltételül szabják az úgynevezett feltalálói lépést is, amelynek teljesen objektív megítélése nem lehetséges – mondja Kürtös József. – Természetesen ez nem jelenti azt, hogy véletlenszerű az ítélet, hiszen vannak szabályok, és a gyakorlat is irányt mutat. Feltétel az is, hogy csak a technika területére eső, iparilag alkalmazható termékek, eljárások kaphatnak szabadalmat.
Mindez általában azt jelenti, hogy a találmánynak „tárgyiasulnia” kell. Ez okozza a legtöbb fejtörést a szoftvercégeknek, amikor fejlesztéseiket (vagy a konkurensek túl jól sikerült fejlesztéseit) szabadalmakkal akarják körülbástyázni. A programok ugyanis önmagukban nem minősülnek találmánynak, így nem szabadalmaztathatók. Kiskapuk azért vannak. A gyakorlatban gyakran már azt is tárgyiasulásnak fogadják el, ha a program változásokat okoz a számítógép merevlemezén.
A világ vezető ipari államai tehát forronganak, de nálunk van-e jele ennek a háborúnak?
A hazai eredetű szabadalmi bejelentések száma ahelyett, hogy nőne, inkább csökken. Míg 2000-ben 810 szabadalmat nyújtottak be az akkori nevén Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, addig tavaly mindöszsze 646-ot. Ugyanakkor növekszik a Magyarországon is hatályosítani kért európai szabadalmak mennyisége. Számuk 2010-ben 2635 volt, az idén várhatóan meghaladja majd a háromezret. Nagyon kevés magyar fejlesztő, évente alig száz-száztíz kér azonban európai szabadalmat találmányára. Összehasonlításul érdemes meggondolni, hogy a nyolc és fél millió lakosú Ausztria esetében ugyanez a szám háromezer körül mozog.
– Hazánkra nem jellemző a külföldi hírekben szereplő szabadalmi harc. Az új bejelentések száma stagnál vagy enyhén csökken. A hagyományos gyógyszeripar után még a gép- és műszeripar, illetve a nem gyógyszercélú vegyipar területéről érkezik a legtöbb szabadalmi kérvény – válaszolta kérdésünkre Pintz György, a Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy- és Jogi Iroda ügyvezetője. – Az Európai Szabadalmi Hivatal leterheltségéből azonban érzékelhető, hogy a biotechnológiai és informatikai szabadalmak száma külföldön jelentősen megnőtt, ezeken a területeken ugyanis sokkal lassabban adják meg az oltalmat. A jogérvényesítések száma is alacsony, tíz-tizenkét per van évente.
A védjegybitorlási perekből több, akár háromszáz is folyik évente Magyarországon. Uniós csatlakozásunkkal az európai uniós védjegyek, amelyekből akkor kétszázezer volt, de ma másfél milliónál is több van, érvényesek lettek hazánkban. Szinte nincs olyan szó, amelyet valaki nem jegyeztetett már be védjegyként Európában, így ez jelentősen korlátozza a piacot azok számára, akik nem nem voltak eléggé felkészültek a névadáskor. Az ütközéseket már nem vizsgálják hivatalból, így a jogérvényesítést annak kell kikényszerítenie, aki sérelmet szenvedett.
A meglehetősen álmos magyar szabadalmi közeg várhatóan néhány éven belül jócskán felbolydul majd.
– Én 2014-re várom az egységes európai szabadalom életbelépését. Ettől kezdve az európai szabadalmakat nem kell minden országra külön érvényesíteni, hanem automatikusan hatályossá válnak a jelen állapot szerint huszonöt európai országban – mondja Pintz György. – Ez jelentősen olcsóbbá teszi majd a magyar feltalálók számára is a nemzetközi oltalom megszerzését. Viszont egyik pillanatról a másikra az összes, harmincezernél is több európai szabadalom is hatályossá válik Magyarországon, ami sok érdekütközést eredményezhet. A magyar fejlesztőknek gyorsan fel kellene ébredniük, hogy ne érje őket védtelenül a nyitás.
2011. november 19.
