A világ számos pontján gyűjtött tengeri és édesvízi üledékek genetikai elemzésével kimutatták, hogy jellegzetesen különböznek egymástól a távol élő vírustörzsek. E felfedezés fontos lehet a vírusos megbetegedések korai felismerésében és gyógyításában. Ezzel egy időben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) újabb madárinfluenza-járvány kitörésére figyelmeztet.
A vírusok és a baktériumok a Föld leggyakoribb élő szervezetei, egy csepp vízben is milliószámra lehetnek jelen. A vírusok, amelyek nem képesek egy gazdaszervezet segítsége nélkül működni, így sok kutató nem is tekinti őket valódi élőlényeknek, terjedésük során igen gyorsan átalakulnak. Megváltozik a genetikai állományuk, így alkalmazkodnak az eltérő környezeti feltételekhez.
Ruan Yijun, a Szingapúri Genomkutató Intézet munkatársa kollégáival egy világméretű kísérletsorozatban elemezte az eltérő élőhelyekről gyűjtött vírusmintákat. Összehasonlították a vírusok genetikai állományát, és megkeresték jellegzetes különbségeiket. Úgy találták, hogy egy adott élőhelyen jellegzetesen alakulnak át a szerves üledékből kinyert vírusok. Ez a felfedezés a jövőben segíthet abban, hogy a betegséget terjesztő vírusok ellen területfüggő kezelési módokat legyünk képesek kifejleszteni.
A hatékony gyógymód megtalálása jelenleg talán a Kelet-Ázsiából kiinduló sorozatos madárinfluenza-járványok esetében a legsürgetőbb. Joseph Domenech, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet főállatorvosa bejelentette, hogy a H5N1-es kódjelű madárinfluenza vírus ismét aggasztó mértékben terjedt el az indonéz baromfitelepeken. A vírusszám már elég magas ahhoz, hogy hamarosan bekövetkezzen egy olyan mutáció, amely újabb madárinfluenza járványt indíthat el. – Mély aggodalommal tölt el a vírusfertőzés elterjedése, félő, hogy hamarosan olyan mutációk is megjelennek, amelyek az emberi járvány kitörését eredményezhetik – írja egy sajtóközleményben Domenech.
A legutóbb elterjedt vírustörzsek ellenállóbbak a korábbi védekezésekkel szemben, így csökkenthetik a baromfioltások hatékonyságát. Indonézia tekinthető a madárinfluenza gócpontjának. Az utóbbi években a madarakról emberre terjedő vírusos megbetegedés emberi áldozatainak száma folyamatosan emelkedik, ennek megfékezésére az indonéz és a nemzetközi hatóságoknak jobban össze kellene hangolniuk védekező stratégiájukat. A FAO jelentése szerint Indonézia harminchárom tartománya közül harmincegyben megjelent a madárinfluenza. A vírus terjedését és az emberre való átjutását segíti az, hogy az ország 1,4 milliárd baromfiának egyötödét háztáji körülmények között tartják 30 millió háztartásban. Ezek a madarak közeli kapcsolatba kerülnek az emberekkel nap mint nap. Bár az utóbbi időben az indonéz kormány jelentős ellenőrző intézkedéseket vezetett be, ezek mindeddig nem hoztak eredményt, és a vírus tovább terjed az ország baromfitelepein. Domenech szerint Indonézia nem lesz képes megakadályozni a vírus elszabadulását, ha nem javítják tovább az ellenőrző hatóságok munkafeltételeit, és nem szervezik meg jobban a központi, a tartományi és a helyi erőfeszítések egymásra épülését. A védekezés hatékonyságát tovább csökkenti az, hogy a baromfitartók, madárállományukat féltve, nem működnek együtt a hatóságokkal, és az ország állatorvosi hálózata igen fejletlen. A védekezés pénzügyi alapjainak megteremtésére a nemzetközi közösség eddig 25 millió dollárt adományozott Indonéziának.
A legújabb vírustörzs terjedését az indonéz hatóságok a FAO és az Állategészségügyi Világszervezet közreműködésével vizsgálják, az Egyesült Államok és Ausztrália pénzügyi támogatásával. A FAO eddig 1350 szakemberekből álló ellenőrző csapat felállításában nyújtott segítséget az indonéz mezőgazdasági minisztériumnak, és a várakozások szerint júniusra már több mint kétezer csapat fog dolgozni Indonézia 448 közigazgatási egysége közül háromszázban. Kelet-Ázsia más területein is feltűnik időről időre a H5N1 vírus. A kínai és a vietnámi hatóságok nemrégiben újabb gócpontok megjelenését jelentették be. Kínában ez már az ötödik helyi megjelenése a madárinfluenzának.
2008. március 20.
