A klímaváltozás nemcsak az élővilágra és a mezőgazdasági termelésre lesz hatással a következő évtizedekben, hanem olyan demográfiai folyamatokat is beindíthat, amelyek veszélyeztetik az európai stabilitást - áll az Európai Unió vezetői számára készített új jelentésben. Az ivóvíz és az alapvető élelmiszerek hiánya, illetve az
időjárási katasztrófák miatt menekültek tömegei hagyhatják el otthonukat. Emiatt megnő az emberi katasztrófák és a gazdasági és politikai bizonytalanság veszélye.
2-6,3 Celsius-fokkal
nőhet Európa átlaghőmérséklete 2100-ig az Európai
Környezetvédelmi Hivatal becslése szerint. Ez meghaladja
a teljes bolygó várható felmelegedését, tehát
Európa különösen veszélyeztetett.
0,05 százalékkal
részesedik Magyarország az emberiség szén-dioxidkibocsátásából,
viszont
1,5-2 Celsius-fokos
felmelegedést jelent a Kárpát-medencében, ha a világ
átlagos hőmérséklete egy Celsius-fokkal emelkedik,
áll a héten elfogadott Nemzeti éghajlat-változási stratégia
elnevezésű dokumentumban.
22 ezer
ember hal meg minden évben a felmelegedéshez
kötődő légszennyezés miatt. A szén-dioxid-szint
emelkedésével nő a légkör páratartalma, a szálló
por tömege és a mérgező ózon mennyisége, ezek
pedig légzőszervi és szívbetegségeket okoznak, derül
ki Mark Jacobsonnak, a Stanford Egyetem munkatársának
a számításaiból. Ha ehhez hozzáadjuk a
szélsőséges időjárás áldozatait, a szám megkétszereződik.
150 köbkilométer
jég olvad el az Antarktiszon minden évben a Grace
műhold mérései szerint.
Öt méterrel
emelkedhet a világtengerek szintje 2095-re James
Hansen, a NASA Goddard űrkutató Intézetének igazgatója
szerint. A tengerből alig kiemelkedő trópusi
szigetek hamarosan az indiai Lohachara sziget sorsára
juthatnak, amely 2006-ban a világ lakott szigetei
közül elsőként tűnt el az emelkedő tenger vízszintje
alatt.
Egyharmada
az emberiségnek a tengerpartok melletti 60 kilométeres
sávban lakik. A világ nagyvárosainak kétharmada
ebben a sávban helyezkedik el.
30 millióan
menekülhetnek hamarosan magasabban fekvő helyekre,
illetve a hegyekbe az egyre gyakoribb árvizek
miatt Bangladesben, a világ egyik legsűrűbben lakott
országában a CSIS (Stratégiai és Nemzetközi
Tanulmányok Intézete, Washington) nemrég közölt
tanulmánya szerint. A kevésbé iparosodott, szegény
országokban élőknek nincsenek forrásaik a változó
éghajlat hatásainak csökkentésére, így ők még védtelenebbek.
Egymilliárd
ember hagyhatja el lakhelyét a század közepéig a klímaváltozás
miatt a Christian Aid segélyszervezet
becslése szerint.
2008. március 22.
